A gyümölcsfák gondozásának alapvető feladatkörébe tartozik a metszés. Metszés nélkül fáink idő előtt elöregszenek, koronájuk elsűrűsödik, kicsi apró terméseket hoznak. Minden növénynek szüksége van metszésre, legyen az dísz, vagy haszonnövény. A dísznövényeknél az optimális növekedés, alak és virágmennyiség miatt, míg a termő haszonnövényeknél a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez illetve az ágrendszer kialakításához szükséges a metszés.
 |
 |
Fiatal fáknál metszéssel alakítjuk ki későbbi koronájukat, a termő fáknál
pedig metszéssel próbáljuk egyensúlyba hozni és tartani a növekedést és a
termésképződést. A helyes metszéshez azonban szükség van néhány alapvető
szabály és törvényszerűség ismeretére:
Minél erősebben visszametsszük a vesszőt, annál erősebb lesz a
hajtásfejlődés, ami a termőrészek fejlődésének rovására megy. Erős
visszametszésről beszélünk, ha a vessző kétharmadát eltávolítjuk. Ebből
következik, hogy fiatal, erős
növekedésű fákat nem szabad erősen visszametszeni. Idős fák esetében
azonban az erős visszametszés hasznos lehet, mert ezzel tudjuk serkenteni a
hajtásnövekedést.
A gyengébb metszés a termőrészek képződését növeli ezért fiatal fákat közepesen erősen (vesszőt felére vágjuk vissza), vagy gyengén (a vessző 1/3-át vágjuk le) metsszünk a fa növekedési erejétől függően. Figyeljük meg hogyan reagált a fánk az erős, illetve gyenge visszametszésre és következő évben ennek megfelelően korrigálhatunk.
Általános érvényű szabály minden növény metszésekor, hogy az erősebb vesszőket hosszabbra, a gyengébbeket rövidebbre metsszük vissza.
A metszés gyakorlata:
A metszést tavasszal a mélynyugalmi állapot után a rügypattanás előtt
végezzük lehetőleg fagymentes időben.
A metszést kezdjük mindig a beteg, sérült részek eltávolításával, valamint
az erőteljesen felfelé növő vízhajtások eltávolításával. Ezután távolítsuk
el a korona belseje felé növő és az egymást keresztező vesszőket, gallyakat.
A vesszőt mindig közvetlenül a rügy fölött vágjuk el. A vágás a rügy
fölött induljon, és ellenkező
irányba lejtsen. Lehetőleg mindig a koronából
kifelé álló rügyre metsszünk, mert ebbe az irányba fog tovább nőni a
vessző.
Több éves gallyakat, ágakat mindig elágazásra metsszünk vissza, ne hagyjunk
csonkokat. Így próbáljuk meg a magasságot is korlátozni. Nagyobb ágakat
mindig több részletben vágjunk le, hogy elkerüljük a lehasadást
A metszéshez éles eszközöket használjunk. A 2 cm átmérőnél nagyobb sebeket
kezeljük sebkezelővel.
A metszés során a vastag ágakban raktározott tápanyagok elvesznek.
Ezeket pótoljuk trágyázással.